Kiszáradt fára akasztva az idő Ma már nem rohan Az éjjeli csend felfalta a zajt Ledől jóllakottan! Nem épül az út, nem mesél a vén Senki sincs ébren már csak én Egyedül fekszem, nézem Karnyújtásnyira a csillagos ég! Vihar a lelkemben Nem enyhül sohasem! Mindig visszatérek A reggel bárhol is ébresszen! Végtelen mély csillagtenger Ölelő...Learn More