[Lyric] Békülés (Margaret Island)

Én eleget vártam már a napra, hátha felkel
Hagyjál az égbolttal kettesben, néznem kell
Madarakat fújok délről vad ringással
Jósolnak felhőket, mennydörgést villámmal

Most kéne megvágni az időt, hadd lássak
De ha nincs soha szép pillanat, mért álljak, mért fázzak?
Kifeszül az égbolt, én bezárom a lelkem
Jönnek az emlékből kiolvadt érzések

Fa mögül néz a szív
Riadtan azt várja
Vita és békülés
Hogy olvad egymásba

Összeér a lomb
Tudják jól a fák
Szeretni
Kell a szél
Minden mondatát