[Lyric] Gondolkodós (Punnany Massif)

["Gondolkodós" dalszöveg]

[Intro: Rendbenman]
(yo)
Punnany Beat
(ná-ná-ná-né)
(ná-ná-ná-né)

[1. verze: Rendbenman]
Ahogy romantikával ölti ruhám, újra minden nappalom
Úgy váltom át a gúnyát, mit az éjszakából rám hagyott
Hogy figyelek, hogy ne bántson meg semmi téged, érkezem
Úgy hanyatlik a testem a magamról hitt, vélt értelem
Hogy kevés vagyok hozzád, hozzám hiszek vagy önbecsapok?
Hogy kérdésből, a kérdést tovább repítik, a szempontok
Hogy pont az i-re táguljon vagy jó az őrláng fénye még?
Nem teszek csak szemlélődök, ez valóban én lennék?
Ha látom mi fáj segítek, beléd látok szüntelen
De magamtól megvonom magam, hűtlen fogadt türelem
Az én reményem a jobb világ, de derogál a tenni vágy
Hogy kеdvesem a barátom? Vagy álljon meg, mint kеrti tárgy
Ha kinyílok, kiállok magamért védtelen porcelán
Hogy megrepedhessen a törést, kérlek most ne hozd le rám
Bájos naív társaim, látlak én ám titeket
De ki lennék ki bírálja, hogyha ugyanezt cipelem
Aki a szarban tapicskol az bizony, hogy majd szarba ver
Nehéz a bátorság ölthető reánk a szkafander
Deák téri közhely idő, eltelnek a szép napok
Azzal hogy meglássam azt, hogy valójában miért vagyok?
Mikor a szívem szakad meg, ha látom, ha más hontalan
Úgy könnyezem meg, hogy a jelen hazánk, szídó korba van
Kérdezem hát halkan: mi a fasz van veletek?
Egy életem, egy halálom, egy hazám van!
[Előrefrén: Meszi, Rendbenman, Wolfie]
Mert kinek mi a jó?
Teljesen relatív, mert ami nekem rossz az másnak lehet pozítiv
Játék az elme, ráébred erre, nem mindennek a szándék a lelke
Gondolsz-e rá?
Ha egyszer mindennek vége
Háborgó tenger marad utánad vagy béke?
Egyszer fent, egyszer lent, egy szellem
Libikóka malomharc a rendszerben

[Refrén: Wolfie, Rendbenman, Wolfie]
A szavakon a kontúr, a gondolatokon túl
Beszív-kifúj, beszív-kifúj
A szavakon a kontúr, a gondolatokon túl
Ne gondolkodd túl, ne gondolkodd túl!
A szavakon a kontúr, a gondolatokon túl
Beszív-kifúj, beszív-kifúj
A szavakon a kontúr, a gondolatokon túl
Ne gondolkodd túl, te ne gondolkodd túl!

[2. verze: Wolfie]
Hogy más hitte visz válaszútra, vagy a hitem magamban
Nevessek, vagy sírjak, hogy életem csak egy darab van?
Vándor palánták vagyunk, a planétán egy kalapban
Mulandó statisztikák, a statisztika munkalapban
Porszem a viharban, bandukolok egykén
Ha nem hetyke a konklúzióm, felismerem, hogy egyként
Húzzuk a rabigát, bibliát, ki rabbi igét
Mondd, mi lehet az amiben mindenki egyetért?
Ha piros az ég, ha fehér a szellem, ha zöld a föld
Isteni manifesztum, ördögi köröket tölt itt
A test a pohár, a lélek a bor
Annál személyesebb, minél mélyebbre hatol
Hazádnak trendületlen, légy híve ó te
Elvadult King Kongok között naív Don Quijote
Frissen fésült zombi tudat, vírusszerű majomkór
Az logikus, vagy kényszer, hogy majd tanulunk a bajokból?
A tükörkép azt sugallja, hogy carpe diem!
Mikor azt hinnéd, hogy minden rendben, márpedig nem
Filozófia vagy karma, vagy hogy létezik-e végcél?
Többet érünk-e magunk egy üres ABC-nél?
Hogy más hitte visz válaszútra, vagy a hitem magamban
Nevessek, vagy sírjak, hogy életem csak egy darab van?
[Előrefrén: Meszi, Rendbenman, Wolfie]
Mert kinek mi a jó?
Teljesen relatív, mert ami nekem rossz az másnak lehet pozítiv
Játék az elme, ráébred erre, nem mindennek a szándék a lelke
Gondolsz-e rá?
Ha egyszer mindennek vége
Háborgó tenger marad utánad vagy béke?
Egyszer fent, egyszer lent, egy szellem
Libikóka malomharc a rendszerben

[Refrén: Wolfie, Rendbenman, Wolfie]
A szavakon a kontúr, a gondolatokon túl
Beszív-kifúj, beszív-kifúj
A szavakon a kontúr, a gondolatokon túl
Ne gondolkodd túl, ne gondolkodd túl!
A szavakon a kontúr, a gondolatokon túl
Beszív-kifúj, beszív-kifúj
A szavakon a kontúr, a gondolatokon túl
Ne gondolkodd túl, te ne gondolkodd túl!