Mennyi szép remény, ami a rettegés peremén
Visszagördült a megvalósulása előtt belém
Inkább bele se mentem, mondom úgyis vesztenék
Mennyi benn ragadt, félkész számkezdemény
Elém tárult egy kép, hogy ami nekem teljes egész
Egy objektív mércével az édes kevés
A lelkesedésem egy tűz, ami ég
Ő a szív és az ész az aki elfújja, hogy ez égő
Mennyi kíváncsiság, aminek az útjába álltam
Még úgy se volt merszem, ha fullra beálltam
Összeszámolni is nehéz, a repülni kész
Szárnyaimat ért újabb és újabb törést
Mennyi szenvedély, amiből hiányolta a mélységet
A gondosan kidolgozott, definiált személyiségem
Ez a hulla-merev arc, ami csak látszólag él
Mindenkivel összemér, megítél, és közbe non-stop fél
De ma nem fogok félni, ma csak vállat vonok
Ma nem akarok semmit, mer' ami kell, az jönni fog
Ma totál leszarom, hogy lesz-e esküvői bálom
Vagy hogy híres leszek-e, meg az összes kamu álmom
Nem fordulok vissza, és utólag se bánom
Ma nem kételkedek, ma csak simán csinálom
Nem pakolgatom agyasan, szépen a szavakat
Ma csak mondom amit kell, ahogy jön, ahogy akar
Nem érdekel, hogy hangzik, ez nem költészet
Nem készültem soha egy "khm" bölcsésznek
Minden vagyonom, ami van, az a lelkemből fakad
A fejemből csak a sav jön, meg a szépelgő szavak
Nem is ez vagyok, ez a mű letargia
Hanem egy sokkal mélyebbről áradó isteni energia
Aminek nincs formája, csak így vagy úgy
Meg akar valósulni a világban, ahogy tud
A játékos kedvem vagyok, én meg eldönthetem
Hogy eltitkolom, vagy szabadon engedem
Nincs több értékítélet, itt csak élmény van
Ami lehet ésszel korlátolt, vagy határtalan
Igazi és tiszta, az nem csak egy kép
Amin olyanra festettem magam, mintha örülnék
Azt nem kell magyarázni, mert az felettem áll
Mikor egy intuíció az anyagba utat talál
Már az se érdekel, ha tényleg szar amit csinálok
30 éve bujkálok, kiszophatjátok, szarok rátok
Most épp itt vagyok, és végre beleordíthatom
A kibaszott mikrofonba az összes bajom
30 éve kerülgetem, az igazat a dolgok alatt
Hogy ami tényleg létezik, az csak ez az egyetlen pillanat
Hogy lehet hülyén kinéző, lehet egy kicsit fos
De ami a szívemből jön ki, igazából csak az fontos
Visszagördült a megvalósulása előtt belém
Inkább bele se mentem, mondom úgyis vesztenék
Mennyi benn ragadt, félkész számkezdemény
Elém tárult egy kép, hogy ami nekem teljes egész
Egy objektív mércével az édes kevés
A lelkesedésem egy tűz, ami ég
Ő a szív és az ész az aki elfújja, hogy ez égő
Mennyi kíváncsiság, aminek az útjába álltam
Még úgy se volt merszem, ha fullra beálltam
Összeszámolni is nehéz, a repülni kész
Szárnyaimat ért újabb és újabb törést
Mennyi szenvedély, amiből hiányolta a mélységet
A gondosan kidolgozott, definiált személyiségem
Ez a hulla-merev arc, ami csak látszólag él
Mindenkivel összemér, megítél, és közbe non-stop fél
De ma nem fogok félni, ma csak vállat vonok
Ma nem akarok semmit, mer' ami kell, az jönni fog
Ma totál leszarom, hogy lesz-e esküvői bálom
Vagy hogy híres leszek-e, meg az összes kamu álmom
Nem fordulok vissza, és utólag se bánom
Ma nem kételkedek, ma csak simán csinálom
Nem pakolgatom agyasan, szépen a szavakat
Ma csak mondom amit kell, ahogy jön, ahogy akar
Nem érdekel, hogy hangzik, ez nem költészet
Nem készültem soha egy "khm" bölcsésznek
Minden vagyonom, ami van, az a lelkemből fakad
A fejemből csak a sav jön, meg a szépelgő szavak
Nem is ez vagyok, ez a mű letargia
Hanem egy sokkal mélyebbről áradó isteni energia
Aminek nincs formája, csak így vagy úgy
Meg akar valósulni a világban, ahogy tud
A játékos kedvem vagyok, én meg eldönthetem
Hogy eltitkolom, vagy szabadon engedem
Nincs több értékítélet, itt csak élmény van
Ami lehet ésszel korlátolt, vagy határtalan
Igazi és tiszta, az nem csak egy kép
Amin olyanra festettem magam, mintha örülnék
Azt nem kell magyarázni, mert az felettem áll
Mikor egy intuíció az anyagba utat talál
Már az se érdekel, ha tényleg szar amit csinálok
30 éve bujkálok, kiszophatjátok, szarok rátok
Most épp itt vagyok, és végre beleordíthatom
A kibaszott mikrofonba az összes bajom
30 éve kerülgetem, az igazat a dolgok alatt
Hogy ami tényleg létezik, az csak ez az egyetlen pillanat
Hogy lehet hülyén kinéző, lehet egy kicsit fos
De ami a szívemből jön ki, igazából csak az fontos
( HOLI [HU] )
www.ChordsAZ.com