[Lyric] The Abyss of Realization (Autumn Nostalgie)

Kivájott mélységbe néztem, Láttam elveszni végtelen énem
A sötétségben a múlt lelt rám, Engem néz és megbabonáz
Megvakít és végleg elzár

A tudásért mindenem eldobtam, Egyedül maradtam az ég színe alatt. Félelemből fohászkodtam
A világot örökre eldobtam

A mélységbe mindent bezártam
Mindennel magam néztem szembe
Vártam azt ki kiment innen
De nem jött a várt megváltó
Magamat váltottam meg önmagamtól

Még mindig itt vagyok, Ahol senki nem talál
Mert a mélység még mindig belém lát
S én is vissza nézek rá
Elfogadtam, hogy már nem látok mást

Végleg elmerültem, Oda ahol senki nem lát
Mert már nincsenek szemek, amik engem észrevennének
S megmentenének önmagamtól
Üresnek látom, mindazt mi körbevesz
A megszokás eltemet
S végleg a homályba felejt

Álmodom hogy létezik egy holnap
De önmagamon kívül már csak a múlt van
Magamtól távol, az örök mélyben, Egyedül maradtam a sötétségben