[Lyric] Új vég (Bongor)

Megcsapott a halál szele
Együtt hálok kelek vele
Megcsapott a halál szele
Együtt hálok-kelek vele

Egy pszichopata állat lettem! menekülj!
Olyan skizoid vagyok: sose vagyok egyedül!
Ateista lettem, eltűntem a hittanórán
Mert téged elkapott a plébános a hintalónál
Semmi más nem igaz csak a vér
Olyat látok, amiből senki se kér
Nincs más, csak hús, csak sár, csak nyál
És senki nem tudja mér'
Csak-csak-csak gén és hormon!
Ugrabugrálunk a nukleár indító gombon
Az ember majomba oltott vírus
Tartsd meg a buta cicáid, nem vagyok az a típus
Én egy kibaszott poéta vagyok, kopás!
Ebben az a csodás! (hogy)
Az okos lányok a lеgjobb költőknek
Tartogatják a legjobb szopást
Futok, ahogy tudok, mégis minden nappal
A halál közеlebb: itt liheg a sarkamban
Csak egy kis csöcsit kérek szülinapra!
És mától minden nap szülinap van!
Kúrjunk végre beybe, mintha nem vóna holnap!
Lehozom néked én a farkammal a Holdat!
Ügess rajtam csajszi, mintha bankot raboltál vóna’
És épp hagynád el a helyszínt baszki, egy lopott lóval!
Elkezdődött, véget ért már több százmilliárd
Emberélet mer' a vég végül mindenkit kicsinált
Hadd adjak egy csókot kicsi lány
Vegyük fel a CSOK-ot és fosszuk ki a minibárt!

Álmomban csodálkozom, de ébren meg-megszokom
Előbb lebomlok én, mint a telótokom
Nincs esélyed, hogy túlélj!
Mondd egy hullabúvárnak, hogy a zeném túl mély!

A kezem nézd meg: koszos a körmöm!
A ráncok a rácsok, a bőröm a börtön!
Ott végződöm, ahol az ujj vég!
Minden kezdet bazmeg egy új vég!

Megcsapott a halál szele!
Együtt hálok kelek vele!
Megcsapott a halál szele!
Együtt hálok-kelek vele!
Megcsapott a halál szele!
Minden virágban a halál szaga!
Együtt hálok kelek vele!
Minden pinában a halál fasza!

Nem fürödtem két napja, csak rappet rakom ám!
Onnan tudod, hogy jövök, hogy megérzed a szagom ám!
Csak azt eszem meg, amit megölök, ez hagyomány!
Die madafaka die! ma te leszel a lakomám!
Az entrópia visszaránt a földbe
Zuhanunk a galaxisban kb nyolcszázötven
Ezer km per órával hölgyem!
És ezt mind a seggedből olvastam ki közben!
Meg azt is, hogy:
Elkezdődött, véget ért már több százmilliárd
Emberélet mer' a vég végül mindenkit kicsinált!
Mindegyik remélt, vágyott, evett, beszélt, bőgött, baszott
De most mindegyik, kivétel nélkül halott, halott, halott!

Álmomban csodálkozom, de ébren meg-megszokom:
Előbb lebomlok én, mint a telótokom!
Nincs esélyed, hogy túlélj!
Mondd egy hullabúvárnak, hogy a zeném túl mély!

A kezem nézd meg: koszos a körmöm!
A ráncok a rácsok, a bőröm a börtön!
Ott végződöm, ahol az ujj vég!
Minden kezdet bazmeg egy új vég!