[Lyric] Világra szóló (Salvus)

Mélyen tisztelt nagyérdemű
Porondon egy újabb produkció
Vonzza magához tekintetünk
Ahogy székünkben egyre csak süllyedünk

...érkeznek díszes jelmezek
Egymásnak feszülő idézetek
Ha valaki téveszt, van, aki súgjon
Hogy ne értsük félre a lényeget

Taszít a látvány, de nem enged el
A bekiabálókra nem figyel
Aki játszik, nem hallja
A közönség nem ezt akarja

Az ajtók zárva, nincs vészkijárat
A pénztár üres, nincs gazdája
Már semminek, de a színpadon
Tetőfokára hág az izgalom

Te csak figyelj rájuk
Ne érdekeljen más!
Amit itt hallasz, amit itt látsz
Művészet, nem bábszínház
Ez egy világra szóló produkció
Nem illúzió!
Erre születni kell, nem jön magától
Nem tanulható!
Neked ide szól jegyed, nem menekülsz
Ha helyet foglaltál, nem lehet felállni
Egy másik előadásra sorba állni reménytelen

Érkeznek díszes jelmezek
Egymásnak feszülő idézetek
Ha valaki téveszt, van, aki súgjon
Hogy ne értsük félre a lényeget

Az ajtók zárva, nincs vészkijárat
A pénztár üres, nincs gazdája
Már semminek, de a színpadon
Tetőfokára hág az izgalom

Ahogy egymásra kardot rántanak
Úgy tűnik, a közönség jól mulat
De a lámpák fénye szemünkre ég
Maszkokat látok, nem arcokat

Ez egy világra szóló produkció
Nem illúzió!
Erre születni kell, nem jön magától
Nem tanulható!
Neked ide szól jegyed, nem menekülsz
Ha helyet foglaltál, nem lehet felállni
Egy másik előadásra sorba állni reménytelen
Az élet a legnagyobb rendező
De túl sok a díszlettervező
Akik maguknak festik a hátteret
Mindegy kinek jut a főszerep

Taszít a látvány, de nem enged el
A bekiabálókra nem figyel
Aki játszik, nem hallja
A közönség nem ezt kérte, nem ezt akarta

Ez egy világra szóló produkció
Nem illúzió!
Erre születni kell, nem jön magától
Nem tanulható!
Neked ide szól jegyed, nem menekülsz
Ha helyet foglaltál, nem lehet felállni
Egy másik előadásra sorba állni reménytelen